Pénteken érkeztem meg Koreába. A szokásosnál jóval kevesebben voltunk a München-Szöul járaton, így egyedül ülhettem. Azért ez így jóval kellemesebb volt! :)
Még mindig nem sikerült átállnom az itteni időre, ezért sem volt még sok kedvem blogot írni. Mióta itt vagyok, azóta 3-4 órát tudtam csak aludni éjjelente, úgyhogy már kezdek kimerülni.
Ennek ellenére szombaton Szöulban kirándultunk. A nap végére már nagyon fájtak a lábaim, de azért jól éreztem magam.
KTX-el, a koreai gyorsvonattal mentünk, így egy óra alatt eljutottunk Daejeonból Szöulba. Az utolsó pillanatban nem érdemes jegyet váltani, mert így általában nem jut helyjegy, úgyhogy mi is végigálltuk ezt az egy órát. Odafelé ez nem is baj, de hazafelé gondoltam, hogy fáradtak leszünk, ezért a szöuli állomásra beérve azonnal meg is vettük a daejeoni jegyet.
Vannak utasvárók a peronoknál, ahol LCD tévéken megy folyamatosan valami műsor.
Van, aki akár a földön is elüldögél
A vonat utaskísérői még mindig a kedvenceim! :)
A Namdaemun kaput is sikerült végre látnom. 2008-ban egy gyújtogató sikeresen megsemmisítette ezt az 550 éves emlékművet. Tavaly májusra sikerült restaurálni, így ismét megnyitották a látogatók előtt.
Már régi álmom volt, hogy egyszer elmenjek egy lőtérre, és kipróbáljam mennyire van tehetségem a lövéshez. A barátom szülei gyakran járnak egy helyre, ami Myeongdongban található, így ide is ellátogattunk. A személyzet nagyon aranyos volt, beszéltek angolul, így rendesen el tudták magyarázni, hogy mit és, hogyan kell tennem, hogy biztonságos legyen. Egy 9mm-es HK P2000-es lőfegyvert ajánlottak nekem, tekintettel arra, hogy ez az első alkalom, hogy kipróbálom.
100-ból 80-an pontot értem el, ami szerintem egész jónak mondható első alkalommal! :)
A Namdaemun Market-en is beindult a karácsonyi vásár
Olyan finom illatok keringtek az utcán árult ételektől, hogy nem csoda, ha megéhezik az ember!
Gyönyörű gránátalmákból préselt gyümölcslé! Savanykás, de megnyugtattak, hogy ez kell a szépséghez :)
Insadong-ban is nézelődtünk. Ezek olyan ecsetek, amivel régen a kínai karaktereket "Hanja"-kat írták/rajzolták. Egy egy nagyobb darabért akár 400.000WON-t is elkérnek, azaz, körülbelül 80.000Ft-ot.
A kerámia tárgyak is nagyon drágák, de azt meg kell hagyni, hogy nagyon szépek. Egy tradicionális tea szettet nagyon szívesen hazavinnék a vitrinbe :)
A szerelem lakatok nagyon elterjedtek Koreában, most pedig ezek a kerek műanyag lapocskák is megjelentek. Ezt Insadong-ban, a Ssamziegil nevű épület legfelső szintjén lehet fellelni.
Továbbra is Insadong-ban sétálgatva, egyszer csak tradicionális koreai zenére lettünk figyelmesek. Ingyenes táncműsort adott elő két hölgy. Nagyon szépek és ügyesek voltak, örültem, hogy megnézhettük őket.
Nem tudtunk róla, de lámpás fesztivál volt a Cheonggyecheon folyón (egy 10.9km hosszú mesterséges folyó Szöul belvárosában). Olyan masszív sor állt, hogy lemehessen az ember közvetlenül a folyó mellé, hogy azt nem akartuk kiállni, így csak fentről csodáltuk a gyönyörű lámpásokat.
A Gwanghawmun téren található Sejong király szobra (balra). Neki tulajdonítják a Hangul létrehozását, amivel lehetővé tette, hogy több legyen az írástudó az országban. Jobbra pedig Lee Sun-Shin látható, aki 7 tengeri csatát nyert a japánok ellen.
Itt egyébként szomorú volt a hangulat. A tér elején sátrakat állítottak fel, és elkezdtek adományokat gyűjteni a Sewol hajószerencsétlenségben elhunytak hozzátartozóinak. Amikor az áldozatok fotóit és a dátumot látván rájöttem, hogy miről szól az egész, megmondom őszintét, hogy bőszen törölgettem a könnyeimet. És, ha így kívülállóként így érzek, akkor bele sem merek gondolni, hogy mit érez az, aki a hozzátartozóját elvesztette a balesetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése