Kézilabda

Ma este 19.15-kor kezdődött a férfi kézilabda meccs, Dél Korea és Magyarország között. Az egész családom izgatottan ült a TV előtt. Mondtuk mindannyian, hogy ugyanannyira drukkolunk mindkét félnek. Azért én titkon egy kicsit jobban szurkoltam a mieinknek...:) De gondolom ezzel ők is így voltak. Végül is mi nyertünk 19:22-re, büszke voltam!

Este étteremben vacsoráztunk. Már télen is voltunk ezen a helyen egyszer. A tulajdonos, amikor meglátott nagyon örült nekem és kérdezte, hogy emlékszem-e rá, merthogy ő emlékezett rám. Egyébként nagyon sok helyen, ahol jártunk mondták a családomnak, hogy télen már láttak engem. Úgy látszik errefelé nem sok szőke, kék szemű leányzó jár :) Az viszont néha cikis, hogy kérdezik, hogy én visszaemlékszem-e, mert habár jó az arcmemóriám, mégsem maradt meg bennem mindenki arca. De azért mindig nagyban bólogatok, hogy persze persze és akkor örülnek :)

Itt a mai menü

A gyomrom valamiért rendetlenkedik, úgyhogy csalódást kellett okozzak a barátom szüleinek, a húst nem nagyon kívántam, ezért nagyrészt zöldségeket ettem csak. Ez egyébként a Galbi nevű étel, amit egy pár napja is ettünk, nagy kedvence mindenkinek.

Aztán jött az elmaradhatatlan patbingsu. Eddig azt hittem, hogy az a lilás színű szósz az szilva, de most rájöttem, hogy ez nem más, mint vörös bab. Koreában, Japánban és Kínában használják elsősorban. Volt, hogy egy finomnak tűnő valamibe beleharaptam és ez volt a közepén, hát nem az én ízvilágom meg kell mondjam, de itt rengeteg édességet ízesítenek ezzel.

Már éjfél múlt és próbálnék végre hamar elaludni legalább most az egyszer, erre kint sípol egy közlekedési rendőr a házunk előtt, merthogy elromlottak a lámpák. Nincs akkora forgalom már, nem értem minek sípol ennyire. Sőt azt sem értem, hogy egyáltalán minek sípol? Elég lenne, ha mutogatna. Gondolom gonoszul eltervezte, hogy ha neki itt kell álldogálnia és nem aludhat, akkor a környék se tudjon. A síppal csak egy szólamban lehet hangot kiadni, de ez a gyerek annyira tehetséges, hogy kb. egy egész dalt eljátszik vele autónként...>___<"

Galbi (갈비) és Patbingsu (팥빙수)

Tegnap este Galbi-t vacsoráztunk. Már készítettünk ilyet a barátommal Magyarországon, de az itt lévő, eredeti, sokkal finomabb volt. Egy grill étterembe ültünk be. Az ajtónál le kellett venni a cipőt, és így mehettünk az asztalhoz, földön ülős hely volt. Nagyon élveztem, csak az volt egy picit kellemetlen, hogy egyszer egyszer csípte a szemem a füst. De hát ez a szép benne :)

Rengeteg köret jár a kiválasztott ételhez, persze nem olyan értelemben, mint Magyarországon. Itt különböző kimcsi fajtákat, rákot valamilyen szószban, garnéla rákot, és egyéb számomra ismeretlen, de ízletes zöldségeket hoztak ki. Egy koreai nagy kedvenc, hogy a salátalevélbe összeállítanak egy batyut, és így egyben élvezhetik a finom ízeket. Így készíted el: fogod  a kezedben a levelet, a húst belemártod valamilyen szószba, rárakod a levélre, majd raksz még mellé fokhagymát, rizst, kimcsit, vagy egyéb zöldséget. Ezután összefogod batyu formába, és bekapod. Isteni finom!! :)

Egy másik itteni különlegesség így nyáron a patbingsu. Ez nem más, mint jégkása, tej, és gyümölcs.

Rendeléskor így kapod meg, aztán neked kell összekeverni az egészet. Van ám ebből is sok fajta, lehet még fokozni a dolgot egy gombóc fagyival a tetején, vagy valamilyen gyümölcssziruppal, esetleg fagyasztott joghurttal. Kipróbáltam, és tényleg finom.

Vacsora után pedig elmentünk egy kézi autómosóba a barátom nővérével, hogy lemozogjuk az elfogyasztott ételt, miközben lemossuk a kocsiját. :D Senki nem volt ott egyébként, csak be kellett dobni egy automatába a pénzt, aztán intéztél mindent magadnak :)