Nyelvóra és Mr. Mu

Nagyon izgatott voltam a mai nap miatt, hiszen a nyelvkurzus, amire jelentkeztem ma kezdődött. Nos, nagyon nagy csalódás volt. Úgy reklámozták, hogy ez az egyetlen hely, ahol a tanórák angol nyelven folynak, ezért jelentkeztem ide, de ezt már az előző bejegyzésben kifejtettem. Amikor bementem, csak egy diák ült bent és koreaiul beszélgetett a tanárnővel. Mondtam, hogy valószínűleg rossz helyen járok, ugyanis én a kezdő csoportot keresem. Mondta a már bent ülő diák, hogy jó helyen járok. A tanárnő nem szólalt meg angolul, csakis koreaiul magyarázott mindent. Megmondom őszintén, hogy majdnem elbőgtem magam. Miért ígérnek olyat, amit nem tudnak betartani? Nagyon rosszul érintett a dolog. A barátom szüleinek is elpanaszoltam, és azt mondták, hogy nyugodtan kérdezzek tőle sokat. Ezzel az egyetlen probléma hogy, amikor kérdeztem valamit, azt is koreaiul kezdte el magyarázni.

Az óra után elmentünk edzeni és úszni. Jól esett, hogy ott egy kicsit levezethettem a feszültséget. Mondjuk az picit zavart, hogy folyamatosan mindenki engem figyelt, de valahol ösztönzött is, hogy bírnom kell :)

Vacsorára egy vietnami specialitást ettünk. Rizspapírt kellett forró vízbe mártani, majd a tányérodra rakni. A víztől felpuhult. Erre pakoltunk húst és rengetek zöldséget, majd egy batyuba összetekertük. Isteni finom volt!! :)

Vacsora után elmentünk egy éjszakai kirakodó vásárba. Voltak különböző játékok is és sikerült lőnöm magamnak egy koreai retket! :D Nagy divat Koreában, egész pontosan Mr. Mu-nak hívják őket, különböző dizájnnal készülnek. (Mu=retek) Olvastam a neten, hogy ez olyan, mint Japánban a Hello Kitty :D Az enyém nem a legszebb darab, de azért örültem neki, hogy megnyertem :)

Magyarországon, a barátomnál van egy Mr. Mu-nk, ő azért egy picit aranyosabb :)

Koreai nyelvkurzus

Ma indul a koreai nyelvkurzusom. Sajnos, csak heti 2x1,5 óra, ami nem túl sok, de majd egyedül próbálok többet tanulni. Lehetett jelentkezni olyan tanfolyamra, ami a hét mindennapján van, de azok csak koreai nyelven elérhetőek. Mivel még kezdő vagyok, nem láttam sok értelmét egy ilyenen részt venni, hiszen úgysem érteném. Ez akkor lenne érdekes, ha már valamennyire beszélném a nyelvet. Délután 1-től, 2 óra 30 percig tart majd. Jó, hogy későn kezdünk, mert ilyenkor reggel én még nagyon álmos vagyok, sajnos nem sikerült rendesen átállnom. Tegnap beszereztem két aranyos füzetet, ezek segítenek majd a tanulásban!! :)

Mondtam a barátom szüleinek, hogy szeretnék edzőterembe járni, mert otthon is jártam, nem tesz jót, ha leáll az ember. Tegnap megnéztünk egy helyet, elég távol van a lakástól, de azt mondták majd mindig elvisznek kocsival. Végül nem csak edzőterembe, hanem uszodába is járok majd, a barátom nővérével együtt. Egy napijegy, ami feljogosít az uszoda és a teremhasználatra is, 2000WON, azaz kb. 400Ft!!!!!!! Nagyon jó ár és már alig várom, hogy mozoghassak! Ma a nyelvkurzus után megyünk először :)

Vasárnap

Sikerült feltöltenem azt a videót, amit az expo-ról kijövet készítettem: Yeosu Expo 2012 - On our way home

Tegnap, vagyis vasárnap, templomba mentünk. Nem voltam megijedve a dologtól, hiszen otthon is jártam templomba, az zavart csak egy kicsit, hogy semmit nem fogok érteni, de gondoltam, kibírja az ember. Reggel 10-kor kezdődött a mise, mivel a barátom anyukája és a nővére kórustagok, nekik 1 órával előbb kellett odaérni, hogy gyakoroljanak. Mikor megérkeztünk, mindenki mosolyogva fogadott, az emberek nagy része már ismert engem a téli látogatásból. Próbáltam mélyen hajlongani és közben annyonghaseyo-ztam mindenkinek. Szóval 10-kor elkezdődött a mise... 11-kor még mindig tartott... 11.30-kor is... Már kezdtem nagyon elálmosodni, hiszen, hogy üljön az ember végig valamit, amit nem ért, ilyen hosszan? Végül 12-kor fejezték be. Kicsit hosszúnak találtam, de hát végül is elment a dolog. Ezután mondták, hogy 1 óra ebédszünet, majd folytatás. Itt már kezdett gyanússá válni a dolog... "Lesz 2. rész is?" Télen, mivel rövid ideig tartózkodtunk csak Koreában, ennél a résznél mi elmehettünk, indultunk síelni. Kérdeztem a barátom nővérét, hogy miért van második rész, miben különbözik az elsőtől? Mondta, hogy semmiben, tulajdonképpen ő sem érti, minek van! :D 13.00-kor elkezdődött tehát a második felvonás. Ez egy kicsit mozgalmasabbnak tűnt, mert sok volt az ének és csak egy órán keresztül tartott. Megmondom őszintén, hogy megkönnyebbültem, amikor vége lett. Már mentem volna kifelé, amikor a barátom nővére szólt, hogy a fiatalok istentisztelete még csak most kezdődik, ami még egy óra hosszú. Itt azért már kivert a víz egy kicsit. Először is nagyon fáradt voltam, hiszen az előző éjszaka 3-kor értünk haza az expo-ról, majd 8-kor már keltem, hogy készülődjek a templomba. Ezen kívül tényleg nem értettem semmit, tehát 4 órán keresztül ültem és bámultam magam elé. Mivel ennek így nincs sok értelme, eldöntöttem, hogy beszerzek egy koreai-angol bibliát. A barátomnak is ilyen van, és, mikor megyünk a templomba Budapesten, ezt el tudom olvasni, így azért jobb lesz.

Mindezek után következett a BBQ parti a templomban. Finom volt nagyon!

Miután minden elfogyott, elpakoltunk és egy páran elmentünk bowlingozni. Az elején nagyon béna voltam, de aztán egészen belejöttem!! :D Volt egy fiú a mellettünk lévő pályán, ő egyedül játszott és szinte az összes gurítása strike volt! -___- Nálunk nem voltak profik, de nagyon jól éreztük magunkat, egy csomóan megnyíltak előttem és az eddig rejtegetett angoltudásuk is előjött! :)

Yeosu Expo 2012, azaz Világkiállítás Yeosu-ban

Tegnap sajnos nem tudtam új blog bejegyzést írni, és a világkiállításról mesélni, mert éjjel 3 óra 30 perckor értünk haza, el lehet képzelni milyen állapotban!!

Reggel eleve későn indultunk útnak, egész pontosan 10-kor, a barátom nővérével és egy másik rokonnal. Az út Daejeon-ból Yeosu-ba 2 órába tellett. Miután megérkeztünk, az autót a kiállítástól csak messze lehetett lerakni, onnan pedig ingyenes buszok vittek el az expo bejáratához.

Mikor már a kapunál voltunk nagyon örültünk, hogy végre itt vagyunk, megvettük a jegyünket és bementünk.

Feltűnően sok volt az ember, 99,9% koreai és csak a maradék külföldi. Volt eszük, mert tudták, hogy a hétvége valószínűleg húzós lesz, hiszen ilyenkor a nép nagy része nem dolgozik. Nos, ez bejött, mert, ami bent fogadott bennünket az döbbenetes volt.

Órás sorban állásoknak néztünk elébe, ami még elment volna, de sajnos az emberek nagy része viselkedni sem tudott, csak taszított mindenkit arrébb. Ez főként az idős hölgyekre(?) igaz. Nézegettük, hogy mégis melyik sort érné meg végigállni. Végül is a „Theme Pavilion” nevű mellett döntöttünk. Nem tudtuk, hogy mit fogunk bent látni, de úgy gondoltuk, hogy biztosan mindegyik rész érdekes valamiért. Ebben a sorban másfél órát álltunk, szerencsére pavilonokat alakítottak ki végig a kijelölt sor felett, így nem kellett félni, hogy esetleg napszúrást kapunk. Miután bementünk egy nagy kivetítő fogadott bennünket, ahol az óceánban élő állatokat mutatták be egy animációs kisfilmben. A következő szobában egy virtuális delfin várt minket, akitől bátran lehetett kérdezni, mindenre válaszolt. Végül a legnagyobb terembe mehettünk át, itt egy kisfiú kezdett el furulyázni, aztán elbújt és következőleg már a vásznon volt, ahogy próbálja megváltani a világot. Szerettem volna videózni, de azonnal rám szóltak, hogy nem lehet. Hát remek. A 30 perces program után, úgy döntöttünk, hogy eszünk pár falatot. Mivel délután volt, már szinte az összes étel kifogyott az étkezdékből, a Lotteria nevű helyen tudtunk csak megebédelni. Ez egyébként egy ugyanolyan gyorsétterem, mint a McDonald’s.

Következőleg a kiállítás fő attrakcióját, az eco-friendly akváriumot szerettük volna megnézni, ezért a burgerekkel együtt álltunk be a sorba, és milyen jól tettük! Utánunk nem sokkal húztak egy vonalat, hiába álltak már mögötte egy csomóan, elküldték őket. Volt is nagy veszekedés, aztán miután a rendőrség is kijött, elcsendesedtek. Mondjuk ezt tényleg nem tartom fair dolognak, hogy egyszer csak eldöntik, hogy valahol elvágják a sort és, akkor az, aki már egy órája várakozik, az is mehet amerre lát. Talán inkább egy kicsit korábban, de a sor végét kellett volna lezárni. Nos, itt egészen pontosan 2 és fél órát álltunk sorba. A barátom szülei dolgoztak délelőtt, ezért csak délután jöttek utánunk, de itt már együtt várakoztunk.

A barátom nővére - én - Anyuka - Apuka

Végignéztük pár látogató veszekedését a biztonságiakkal, mert néhányan kikéredzkedtek mosdóba, de vissza már nem engedték őket. 

Aztán eljött a várva várt pillanat, bementünk. Akkor, ott, nem voltam benne biztos, hogy megérte a várakozás, hiszen annyira fáradt voltam, hogy csak néztem ki a fejemből, de ma a képeket és a videókat visszanézve, úgy gondolom jól tettük :) Az akvárium olyan volt, mint amilyennek lennie kell!! :D Tele halakkal, cápákkal, különleges élőlényekkel. A nézelődés itt is körülbelül 30 perc volt, utána eldöntöttük, hogy megyünk haza, csakhogy ahogy kiértünk, megláttuk, hogy megy egy lézer show a „Big-O” körül. Ez egy nagy O betű, ami az „Ocean” szót jelképezi, az esti sztárvendégek fellépései és a különböző rendezvények, itt szoktak lenni.

10 perc nézés után mondtam a barátom szüleinek, hogy lassan induljunk el, mert, ha ez a több ezer ember megindul egyszerre, sohasem jutunk haza. Sajnos nem hallgattak rám, sőt a show végeztével még egy ajándékboltba is bementünk, majd utána kezdtünk el kikavarogni. Nos… készítettem a helyszínen egy videót. Bolondok háza volt. Úgy éreztem magam, mintha egy tüntetésen lennék, mindenki rángatott mindenkit, tolakodtak, közben rendőrök, ilyen világító botokkal terelgettek minket, sípoltak, a gyerekek sírtak…

4 féle busz volt, ami különböző helyekre vitt el, hiszen egy parkolóba nem tudtak ennyi embert összetömöríteni, és így el is kerülték a hazamenők a dugót, hiszen a busz részletekben vitte ugye az embereket.

Itt 3 órát álltunk a sorban, mire feljutottunk a buszra. Rosszul voltam attól, hogy mindenki hozzám ér, arrébb lök, satöbbi. Először úgy éltem meg, hogy „Áhá, biztos azért, mert külföldi vagyok, és azt hiszik, hogy velem ezt meg lehet tenni”. Ez a hit egészen addig élt bennem, amíg egy hozzánk közel álló kismamát a hasánál(!!!) fogva lökött arrébb egy öreglány. Teljesen ledöbbentem! Persze, értem én, hogy idős, fáj neki, satöbbi, de akkor talán nem kellett volna az utolsó pillanatig maradni. Mondjuk szerintem, ha kismama lennék, akkor meg ugyanez, igyekeztem volna a hatalmas tömeget elkerülni. Utána persze ment a balhé, meg jól elkapták az öreglányt, de ezzel, nem hiszem, hogy sokra megy a kismama, ha esetleg bármi baja lesz.

Szóval ilyen megdöbbentő dolgok történtek. Nagy megkönnyebbülés volt a buszra felülni, aztán pedig száguldani az autóval hazafelé.

A kellemetlenségektől eltekintve nagyon jól éreztem magam és csodálatos érzés, hogy eljutottam a 2012-es világkiállításra. Jól éreztük magunkat, sokat nevettünk és rengeteg gyönyörűséget láttunk, például az akváriumban, úgyhogy megérte eljönni :)

A barátom nővérével

Yangnyeom Chicken, Mozi, Világkiállítás

Ma "Yangnyeom Chicken"-t (jángnyom csikin) rendeltünk magunknak ebédre. Ezt is nagyon szeretem. Télen, mikor kint voltunk próbáltam ki először. Hmm... Nagyon nagyon jó!!!!! Általában csirkecomb, mell és szárny, koreai módon elkészítve. Tulajdonképpen, egy édeskés szósszal van leöntve, amit úgy hívnak, hogy yangnyeom. Nem szokták főételként fogyasztani, de mi nem voltunk olyan éhesek, úgyhogy ez is elég volt. Ezenkívül rendeltünk még szója szószos csirkét is, és kaptunk hozzá egy ajándék doboz apró kockákra vágott retket! :)

A mai fő program végül is mozizás volt. A barátom apukájának a nővérének a lányával! :D Mivel 1 évvel fiatalabb nálam, ezért úgy hív, hogy "unnie" (ánni -> nővér). Úgy örülök, hogy valakinek én is az ánnija vagyok, nem csak én mondom mindig :D A holló című filmet néztük meg. Én elég ijedős vagyok, de ezt a filmet nem tartottam annyira szörnyűnek, ennek ellenére ott sikongattak mellettünk néhányan. Ettünk popcorn-t is, 4 féle íz közül lehetett választani. (sós, karamellás, hagymás és sajtos) Mi hagymásat és sajtosat kértünk. Elválasztották a bödönt középen, egyik oldalra ment a sajtos, a másikra pedig a hagymás :)

A jegyárak nem vészesek, a felnőtt 8000WON-ba került (~1600Ft), diákoknak pedig itt is jár kedvezmény.

Mozizás után még körbementünk a bevásárlóközpontban egy kicsit. Vettem magamnak 4 nagyon aranyos hajráfot és egy dolgot, amit nem tudom, hogyan fordíthatnék le. A lényege, hogy a telefonon lévő jack dugóba lehet bedugni, így védi a portól és még cuki is! :)

Holnap reggel pedig nekivágunk a Yeosu Expo-nak, vagyis a Yeosu nevű városban lévő világkiállításnak. Úgy volt, hogy a gyorsvonattal megyünk (KTX), de a barátom nővére azt mondta, hogy inkább ne kényelmetlenkedjünk, menjünk el autóval. Nekem végül is mindegy, de nagyon várom, mert már hónapok óta szemeztem a kiállítással :)

Etude House

Az Etude House, egy kozmetikai termékeket értékesítő bolt. Régen inkább Missha párti voltam, de mostanság az Etude House termékei nyerték el a tetszésemet. Nagyon fiatalosak, frissek és sokat adnak a dizájnra. Ez önmagában nem jelentene semmit, de én úgy érzem, hogy a termékek minősége is rendkívül jó. Másképp nem is nagyon értékesíthetnék Koreában :)

A SHINee és a 2NE1-ban lévő Dara a reklámarcuk, velük készítettek egy dalt és reklámfilmet is, ami a boltban lévő tv-n folyamatosan megy :) Tegnap ott vásároltam és már kívülről fújom a számot :D Jó nem mintha annyira bonyolult lenne...:)

Itt megnézhetitek: SHINee&Dara: Etude House Song

A barátom nővérével mentünk el a boltba és egy jó ideig ott válogattunk a kincsek között. Végül is ezeket vettük nekem:

Amit imádok a koreai kozmetikai boltokban, hogy egy csomó ajándékkal ellátnak, a vásárolt összeg függvényében. Kaptam egy rózsaszín ajak alakú kispárnát és rengeteg tesztert, például BB krém-ből és testápolóból. Így aztán tényleg azt érzi az ember, hogy jó üzletet csinált :D

Vásárlás után beültünk az Angel in-us Coffee kávézóba. Egy iszonyatosan finom Epres Shake-et ittam. Lehetett érezni, hogy igazi gyümölcsből készült, nem pedig porból. A McDonald's-os epres shake eddig nagy kedvencem volt, de ezután majd átgondolom...:)

Sajnos nem volt nálam fényképezőgép, hogy megörökítsem, úgyhogy a honlapjukról szedtem le egy képet.

A kávézók egyébként nagyon népszerűek Koreában. Azért, hogy ne kelljen a kiválasztott ital készítését végigállnod, adnak egy kis elektromos jelzőt, ami elkezd rezegni és pirosan villogni, ha kész a rendelésed.

Monszun

Múlt héten érkezett meg a monszun időszak Koreába. Koreai idő szerint hajnali 5-kor arra keltem, hogy dörög az ég és villámlik. Jó, hogy felkeltem, mert nyitott ablaknál aludtam és beesett az eső. Azóta sem szűnt meg és megállás nélkül esik, a mai napon minimum 25mm várható. Valószínűleg nem is megyek sehová, mert ilyen időben nincs kedvem bármit is csinálni! Holnapra viszont 0mm-t mondanak, ezért az már jobb lesz! :)

A mai reggelem epres tejjel kezdődött. Már nagyon hiányzott! ^.^

Megérkeztem! ^^

A Frankfurtba tartó gépen

Nos, megérkeztem :) Az utam szerencsére döccenőmentes volt, de persze voltak érdekes pillanatok. Egy kolumbiai fiú ült mellettem, aki, amikor elaludt támaszkodott a kettőnk közötti karfán. Ezzel nincs is baj, mert oda tudok dőlni a másik oldalamon levőre, de lenézek, erre látom, hogy egy nagy, büdös lábfej van ott!!!!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁ :D Enyhén ledöbbentem. Ki az, aki oda rakja a lábát az előtte lévőhöz??? Gondoltam várok egy picit, hátha kényelmetlen a mögöttem lévőnek ez a póz és majd leveszi a lábát, de sajnos nem így történt. Felálltam, hogy jelezzek neki, egy hölgy volt és, amikor próbáltam megszólítani angolul, annyit mondott, hogy esszpanyol, esszpanyol. Spanyolul sajnos még nem tudok, ezért eldöntöttem, hogy radikálisabb lépéshez fordulok. Elmutogattam neki :D Persze nem volt érdeke, hogy megértse, ezért a remek mutogatásom ellenére tette a hülyét, nem volt más választásom, fogtam egy zsepit a kezembe és letoltam a lábát onnan, aztán mutattam a hüvelykujjamat, hogy így oké. Ezután még 1x diszkréten próbálkozott, én meg cserébe hátradöntöttem annyira az ülésemet, ami már tudom, hogy kényelmetlen lesz neki. Levette a lábát, úgyhogy vissza is állítottam rögtön alaphelyzetbe. Érezte ő, hogy miről szól a dolog! :)

Na, de nem erről akarok beszélni, hanem az útról és az érkezésről!!! :) A Lufthansával utaztam, a gépem Budapestről Frankfurtba, 15.00 órára volt kiírva. 30 perces késéssel indultunk, de a pilóták behozták a lemaradást, úgyhogy pontosan érkeztünk. Miután kiszálltam Frankfurtban, elindultam, hogy a Szöulba tartó gépet megkeressem. A frankfurti repülőtér nem a kedvencem, mivel állandóan bővítgetik, nagyon nagy és sokat kell sétálni. Mire odaértem a kijelölt kapuhoz pont elkezdték a beszállítást, elsők között mentem fel a gépre. 18.30-ra volt kiírva az indulás és ezt szigorúan tartották is. Kis időn belül megtudtuk, hogy 9 óra és 50 perc lesz a menetidő. Koreai idő szerint 11.50-re kellett volna beérnünk és végül 11.45 lett belőle.

A barátom apukája várt a repülőtéren és együtt jöttünk Daejeon-ba. Sajnos, az idő nem túl kellemes, szakad az eső, hatalmas a pára, köd van… Amikor szálltunk le a repülővel, még a szárnyat sem lehetett látni.

Incheon International Airport

Úgy érzem, hogy a kis incidens ellenére a spanyol hölggyel, ez volt az eddigi legjobb utam Koreába. Nem figyeltem, hogy mennyi idő van hátra és egyszer csak mikor megnéztem láttam, hogy már csak 3 óra.

A barátom szobáját kaptam meg erre a másfél hónapra és ennek örömére teljesen átalakították lányszobává. Világos bútorokat kaptam, egy nagy egész alakos tükröt, virágmintákkal díszítve oldalt… Annyira jól esett, hogy még erre is gondoltak, nagyon tetszik minden! :)

Most készül a vacsora, ma Samgyeopsal és Bulgogi lesz. Ezeket imádom, mindenből eszem majd egy picit :) Utána sétálunk még egyet a környéken, aztán lassan elteszem magam holnapra. Remélem hamar át tudok állni az itteni időre. A nyelvtanfolyam majd jövő hét kedden kezdődik csak, úgyhogy addig van időm :)

Online check-in

Amikor először hallottam az online check-in fogalmát, annyira misztikusnak tűnt, nem tudtam, hogyan működik a dolog. Hiába olvastam el lépésről lépésre a leírását, izgultam, hogy valamit elrontok. Mióta először kipróbáltam, azóta mindig ezt a módját választom a becsekkolásnak :)

A Lufthansa esetében, már 23 órával a géped indulása előtt el tudod intézni, de ez légitársaságonként változik.

Nem kell mást tenned, csak belépni az erre kialakított oldalra, azonosítani magad a neved és a foglalási számod/jegyszámod segítségével. Ezután be kell írnod még néhány adatot, például az útlevél számod, ha ezt eddig nem tetted meg. Általában, ilyenkor még van üres hely a gépen, akár le is cserélheted az ülőhelyedet. Ezek után jön a beszállókártya nyomtatása, erre több lehetőséged is van. A legajánlottabb, az "otthon nyomtatás", de ha ez nem megoldható, akkor sincs probléma, mert a repülőtéren, közel a check-in pultokhoz vannak automaták, ahová, ha beírod a foglalási számodat, akkor ott helyben kinyomtatja neked. Arra felhívnám a figyelmet, hogy ez az automata nem egyenlő azokkal a kis gépekkel, amik a check-in pult előtt vannak, azok a "gyors check-in"-t szolgálják. Szintén egy választható opció, hogy a telefonodra kéred a beszállókártyát. Én ezt soha nem merem kockáztatni, tudván, hogy a technika kiszámíthatatlan, a telefon lefagyhat, elromolhat, lemerülhet stb., ami elég ciki ebben a helyzetben!

Azért is megéri online becsekkolni, mert a csomagodat egy külön erre kialakított, úgynevezett "Online check-in baggage drop-off" pultnál adhatod le, ahol a sor általában mindig rövid, mivel sokan nem mernek még belekezdeni az online check-in-be. Egyszerűen csak oda mész, megmutatod az útleveled és a kinyomtatott beszállókártyád, leadod a bőröndöd és már mehetsz is! :)

Holnap 15.00-kor megy a gépem, úgyhogy ma 16.00-kor már be tudok csekkolni. Nagyon várom a holnapi napot! ^___^

Útlevéltartó

Ezeket az útlevéltartókat a Namsan torony ajándékboltjában vettük a barátommal, még télen. Nagyon sok fajta kapható, a legtöbb történelmi vonatkozású, például, a Silla dinasztia tagjait ábrázolják. A miénken, a tradicionális esküvői ruhában lévő menyasszony és vőlegény látható.

A tartó belsejében van egy kis külön tok, ahová a beszállókártyát rakhatjuk

Már csak kettő nap van hátra és indulok!!!!!!! Ez az érzés leírhatatlan. Nem először megyek Koreába, mégis izgulok, egy picit félek, de közben minden porcikám oda vágyik. Ma éjszaka azt álmodtam, hogy már fent vagyok a repülőn és mindjárt indulunk :)

A barátommal ezen a hétvégén találkoztam utoljára, következőleg majd csak Koreában látjuk egymást, amikor ő is kijön :'(