Megérkeztem! ^^

A Frankfurtba tartó gépen

Nos, megérkeztem :) Az utam szerencsére döccenőmentes volt, de persze voltak érdekes pillanatok. Egy kolumbiai fiú ült mellettem, aki, amikor elaludt támaszkodott a kettőnk közötti karfán. Ezzel nincs is baj, mert oda tudok dőlni a másik oldalamon levőre, de lenézek, erre látom, hogy egy nagy, büdös lábfej van ott!!!!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁ :D Enyhén ledöbbentem. Ki az, aki oda rakja a lábát az előtte lévőhöz??? Gondoltam várok egy picit, hátha kényelmetlen a mögöttem lévőnek ez a póz és majd leveszi a lábát, de sajnos nem így történt. Felálltam, hogy jelezzek neki, egy hölgy volt és, amikor próbáltam megszólítani angolul, annyit mondott, hogy esszpanyol, esszpanyol. Spanyolul sajnos még nem tudok, ezért eldöntöttem, hogy radikálisabb lépéshez fordulok. Elmutogattam neki :D Persze nem volt érdeke, hogy megértse, ezért a remek mutogatásom ellenére tette a hülyét, nem volt más választásom, fogtam egy zsepit a kezembe és letoltam a lábát onnan, aztán mutattam a hüvelykujjamat, hogy így oké. Ezután még 1x diszkréten próbálkozott, én meg cserébe hátradöntöttem annyira az ülésemet, ami már tudom, hogy kényelmetlen lesz neki. Levette a lábát, úgyhogy vissza is állítottam rögtön alaphelyzetbe. Érezte ő, hogy miről szól a dolog! :)

Na, de nem erről akarok beszélni, hanem az útról és az érkezésről!!! :) A Lufthansával utaztam, a gépem Budapestről Frankfurtba, 15.00 órára volt kiírva. 30 perces késéssel indultunk, de a pilóták behozták a lemaradást, úgyhogy pontosan érkeztünk. Miután kiszálltam Frankfurtban, elindultam, hogy a Szöulba tartó gépet megkeressem. A frankfurti repülőtér nem a kedvencem, mivel állandóan bővítgetik, nagyon nagy és sokat kell sétálni. Mire odaértem a kijelölt kapuhoz pont elkezdték a beszállítást, elsők között mentem fel a gépre. 18.30-ra volt kiírva az indulás és ezt szigorúan tartották is. Kis időn belül megtudtuk, hogy 9 óra és 50 perc lesz a menetidő. Koreai idő szerint 11.50-re kellett volna beérnünk és végül 11.45 lett belőle.

A barátom apukája várt a repülőtéren és együtt jöttünk Daejeon-ba. Sajnos, az idő nem túl kellemes, szakad az eső, hatalmas a pára, köd van… Amikor szálltunk le a repülővel, még a szárnyat sem lehetett látni.

Incheon International Airport

Úgy érzem, hogy a kis incidens ellenére a spanyol hölggyel, ez volt az eddigi legjobb utam Koreába. Nem figyeltem, hogy mennyi idő van hátra és egyszer csak mikor megnéztem láttam, hogy már csak 3 óra.

A barátom szobáját kaptam meg erre a másfél hónapra és ennek örömére teljesen átalakították lányszobává. Világos bútorokat kaptam, egy nagy egész alakos tükröt, virágmintákkal díszítve oldalt… Annyira jól esett, hogy még erre is gondoltak, nagyon tetszik minden! :)

Most készül a vacsora, ma Samgyeopsal és Bulgogi lesz. Ezeket imádom, mindenből eszem majd egy picit :) Utána sétálunk még egyet a környéken, aztán lassan elteszem magam holnapra. Remélem hamar át tudok állni az itteni időre. A nyelvtanfolyam majd jövő hét kedden kezdődik csak, úgyhogy addig van időm :)