2012. július 8., vasárnap

Yeosu Expo 2012, azaz Világkiállítás Yeosu-ban

Tegnap sajnos nem tudtam új blog bejegyzést írni, és a világkiállításról mesélni, mert éjjel 3 óra 30 perckor értünk haza, el lehet képzelni milyen állapotban!!

Reggel eleve későn indultunk útnak, egész pontosan 10-kor, a barátom nővérével és egy másik rokonnal. Az út Daejeon-ból Yeosu-ba 2 órába tellett. Miután megérkeztünk, az autót a kiállítástól csak messze lehetett lerakni, onnan pedig ingyenes buszok vittek el az expo bejáratához.




Mikor már a kapunál voltunk nagyon örültünk, hogy végre itt vagyunk, megvettük a jegyünket és bementünk.





Feltűnően sok volt az ember, 99,9% koreai és csak a maradék külföldi. Volt eszük, mert tudták, hogy a hétvége valószínűleg húzós lesz, hiszen ilyenkor a nép nagy része nem dolgozik. Nos, ez bejött, mert, ami bent fogadott bennünket az döbbenetes volt.




Órás sorban állásoknak néztünk elébe, ami még elment volna, de sajnos az emberek nagy része viselkedni sem tudott, csak taszított mindenkit arrébb. Ez főként az idős hölgyekre(?) igaz. Nézegettük, hogy mégis melyik sort érné meg végigállni. Végül is a „Theme Pavilion” nevű mellett döntöttünk. Nem tudtuk, hogy mit fogunk bent látni, de úgy gondoltuk, hogy biztosan mindegyik rész érdekes valamiért. Ebben a sorban másfél órát álltunk, szerencsére pavilonokat alakítottak ki végig a kijelölt sor felett, így nem kellett félni, hogy esetleg napszúrást kapunk. Miután bementünk egy nagy kivetítő fogadott bennünket, ahol az óceánban élő állatokat mutatták be egy animációs kisfilmben. A következő szobában egy virtuális delfin várt minket, akitől bátran lehetett kérdezni, mindenre válaszolt. Végül a legnagyobb terembe mehettünk át, itt egy kisfiú kezdett el furulyázni, aztán elbújt és következőleg már a vásznon volt, ahogy próbálja megváltani a világot. Szerettem volna videózni, de azonnal rám szóltak, hogy nem lehet. Hát remek. A 30 perces program után, úgy döntöttünk, hogy eszünk pár falatot. Mivel délután volt, már szinte az összes étel kifogyott az étkezdékből, a Lotteria nevű helyen tudtunk csak megebédelni. Ez egyébként egy ugyanolyan gyorsétterem, mint a McDonald’s.

Következőleg a kiállítás fő attrakcióját, az eco-friendly akváriumot szerettük volna megnézni, ezért a burgerekkel együtt álltunk be a sorba, és milyen jól tettük! Utánunk nem sokkal húztak egy vonalat, hiába álltak már mögötte egy csomóan, elküldték őket. Volt is nagy veszekedés, aztán miután a rendőrség is kijött, elcsendesedtek. Mondjuk ezt tényleg nem tartom fair dolognak, hogy egyszer csak eldöntik, hogy valahol elvágják a sort és, akkor az, aki már egy órája várakozik, az is mehet amerre lát. Talán inkább egy kicsit korábban, de a sor végét kellett volna lezárni. Nos, itt egészen pontosan 2 és fél órát álltunk sorba. A barátom szülei dolgoztak délelőtt, ezért csak délután jöttek utánunk, de itt már együtt várakoztunk.


A barátom nővére - én - Anyuka - Apuka

Végignéztük pár látogató veszekedését a biztonságiakkal, mert néhányan kikéredzkedtek mosdóba, de vissza már nem engedték őket. 

Aztán eljött a várva várt pillanat, bementünk. Akkor, ott, nem voltam benne biztos, hogy megérte a várakozás, hiszen annyira fáradt voltam, hogy csak néztem ki a fejemből, de ma a képeket és a videókat visszanézve, úgy gondolom jól tettük :) Az akvárium olyan volt, mint amilyennek lennie kell!! :D Tele halakkal, cápákkal, különleges élőlényekkel. A nézelődés itt is körülbelül 30 perc volt, utána eldöntöttük, hogy megyünk haza, csakhogy ahogy kiértünk, megláttuk, hogy megy egy lézer show a „Big-O” körül. Ez egy nagy O betű, ami az „Ocean” szót jelképezi, az esti sztárvendégek fellépései és a különböző rendezvények, itt szoktak lenni.




10 perc nézés után mondtam a barátom szüleinek, hogy lassan induljunk el, mert, ha ez a több ezer ember megindul egyszerre, sohasem jutunk haza. Sajnos nem hallgattak rám, sőt a show végeztével még egy ajándékboltba is bementünk, majd utána kezdtünk el kikavarogni. Nos… készítettem a helyszínen egy videót. Bolondok háza volt. Úgy éreztem magam, mintha egy tüntetésen lennék, mindenki rángatott mindenkit, tolakodtak, közben rendőrök, ilyen világító botokkal terelgettek minket, sípoltak, a gyerekek sírtak…

4 féle busz volt, ami különböző helyekre vitt el, hiszen egy parkolóba nem tudtak ennyi embert összetömöríteni, és így el is kerülték a hazamenők a dugót, hiszen a busz részletekben vitte ugye az embereket.
Itt 3 órát álltunk a sorban, mire feljutottunk a buszra. Rosszul voltam attól, hogy mindenki hozzám ér, arrébb lök, satöbbi. Először úgy éltem meg, hogy „Áhá, biztos azért, mert külföldi vagyok, és azt hiszik, hogy velem ezt meg lehet tenni”. Ez a hit egészen addig élt bennem, amíg egy hozzánk közel álló kismamát a hasánál(!!!) fogva lökött arrébb egy öreglány. Teljesen ledöbbentem! Persze, értem én, hogy idős, fáj neki, satöbbi, de akkor talán nem kellett volna az utolsó pillanatig maradni. Mondjuk szerintem, ha kismama lennék, akkor meg ugyanez, igyekeztem volna a hatalmas tömeget elkerülni. Utána persze ment a balhé, meg jól elkapták az öreglányt, de ezzel, nem hiszem, hogy sokra megy a kismama, ha esetleg bármi baja lesz.
Szóval ilyen megdöbbentő dolgok történtek. Nagy megkönnyebbülés volt a buszra felülni, aztán pedig száguldani az autóval hazafelé.

A kellemetlenségektől eltekintve nagyon jól éreztem magam és csodálatos érzés, hogy eljutottam a 2012-es világkiállításra. Jól éreztük magunkat, sokat nevettünk és rengeteg gyönyörűséget láttunk, például az akváriumban, úgyhogy megérte eljönni :)


A barátom nővérével

4 megjegyzés:

  1. Ezt a tömeg dolgot abszolút megértem. Én japánban egy öööm tűzijáték versenyen voltam, ahol szintén iszonyatos tömeg volt. Több helyre ki is hívták a mentőket, amikor az a tömeg megindult haza, és minket is a rendőrség vezényelt kifelé. Őrületes embertömegek vannak. Mellesleg ott is ugyan úgy lökdösődött mindenki, de ilyen durva esetekkel nem találkoztam. De nálunk a dugó is hatalmas volt utána. -.-

    VálaszTörlés
  2. Szia Zsanusz! Ne haragudj, hogy eddig nem írtam, de mindennap hulla fáradt vagyok, mire géphez jutok és arra van csak erőm, hogy írjak egy bejegyzést!! De mindig elolvastam és köszönöm, hogy írsz! Senki más nem ír :D
    Majd fel akarom tölteni a videót, de kiírta a youtube, hogy Koreából nem lehet, változtassam meg, hogy hol vagyok. De én eleve nem is változtattam át Koreára!! És nem is találom, hogy hol tudom átállítani... A másik, hogy akartam az exporól csinálni egy kis videó összeállítást, de nem avi-ban voltak a videóim, hanem mp4 és MOV(?), ezt pedig a windows movie maker nem támogatja, úgyhogy tegnap éjszaka letöltöttem ilyen konvertáló programot, sikerült is átraknom avi-ba, több órás munka!! Erre kiírja, hogy nincs megfelelő kodek! ÁÁÁÁ Nem tudtam letölteni, úgyhogy egészen ki voltam a végére, tegnap is éjjel 3-kor aludtam el! -___- Amúgy szerintem a magyarokat sem kellene félteni egy ilyen esetben, sőt a többi népet sem, de akkor is durva volt ezt megélni!! Az ilyen szitu kihozza az emberekből a legrosszabbat!! :(
    Remélem jól vagy! Sok pusziiiii

    VálaszTörlés
  3. Szia Csilla!

    Régebben már jártam a blogodon, de akkor még csak készültél Koreába. Most eszembe jutottál és bekukkantottam. :)
    Örülök, hogy sikerült neked is eljutnod az Expora. Mi szerencsésebbek voltunk, mert hétköznap mentünk (KTX-el, ami ott "tett le" a bejáratnál), és nem volt nagy tömeg. Azt hiszem húsz percet álltunk a legtöbbet sorba, a Japánok pavilonjánál.
    A lökdösődésből így kimaradtunk, bár ha engem valaki lökdös én visszalökdösök pofátlanul.
    Na, megyek olvasom tovább a blogod:)

    Milida voltam (aki egyébként Brigi:), csak a neten így kevesen ismernek )

    VálaszTörlés
  4. Kedves Brigi!

    Tudom, hogy ki vagy, Milida és Szaki blogját én is nyomon követtem végig ^^ Én voltam az a Csilla, aki írta pl. a flightradar24-es oldalt, ha emlékszel :)
    Hát igen, én is gondoltam, hogy a hétvége nem lesz jó ötlet, de ugye a barátom családja folyton dolgozik, ahogy írtam is a szülők is később jöttek utánunk KTX-el, mert délutánig munka volt még szombaton is... Szóval nem nagyon maradt más választás :( De ezt leszámítva, azért jó buli volt, és csodálatos érzés, hogy eljutottam az idei világkiállításra :)

    VálaszTörlés