Medencés buli az erdőben

A reggelem elég rosszul kezdődött, ugyanis arra ébredtem, hogy olyan érzésem van, mintha forogna körülöttem a szoba. Azt gondoltam eszem egy pár falatot és jobban leszek. Sajnos nem lettem jobban. Aztán lezuhanyoztam, de még ez sem segített. A barátom nővérével és anyukájával reggel 9-kor indultunk volna egy templom által szervezett programra, de sajnos nem tudtam menni, annyira rosszul éreztem magam. Mondta a családom, hogy maradjak itthon, egy picit pihenjek és később majd utánuk megyek az Apukával. Ez így is történt, mikor felébredtem egy picit jobban voltam, de még mindig nem volt az igazi sajnos.

Egész pontosan nem tudtam, hogy hova megyünk, azt is csak tegnap este sikerült kiderítenem, hogy a hegyekbe készülünk, úgyhogy vittem magammal naptejet, kalapot, kendőt, nehogy esetleg leégjek, vagy napszúrást kapjak.

Érkezéskor láttam, hogy egészen pontosan a hegy lábánál leszünk, örültem, hogy ilyen rossz állapotomban most nem kell hegyet mászni. Nagyon nehéz volt letenni az autót, mert annyian voltak, így is végül egy másik kocsi elé álltunk be, de ahogy már egy előző bejegyzésben említettem, itt ezt is lehet, mivel kint van mindenki telefonszáma a szélvédőjén. Egyébként már itt történt egy vicces és egyben szomorú esemény. Egy nagy BMW nem tudott már hova parkolni, ezért leállt az út közepén és elkezdtek kiszállni a gyerekek. Amikor kb. a harmadik szállt ki, a mögöttük lévő autó elkezdett eszeveszetten dudálni, a sofőr pedig káromkodott. Hátranéztem és láttam, hogy ott lóg egy nagy kereszt a visszapillantó tükrén. Na hát szóval ennyit erről... Egyébként kiderült, hogy ez nem csak a mi templomunk rendezvénye, hanem több közösségből jöttek össze az emberek. Kicsit furcsa volt, hogy a nép nagy része "I love Jesus"-os pólóban flangált. Persze nincs ezzel baj, de inkább hasonlított egy I love London, vagy I love Magyarország pólóhoz, mint valami vallásos dologhoz.

Elkezdtünk sétálni a bázisunk felé. Ilyen táj fogadott.

A fák alatt kis emelvények voltak kialakítva, és a családok ezekre telepedtek rá. Nagyon sokan aludtak, nem is értettem, hogy a kabócák zajában, hogy képesek elszenderedni.

Ahogy közeledtünk a találkozóponthoz, egyre erősödött a gyerekek hangja, aztán megláttam miről is van szó. Az erdőben volt kialakítva 3 medence. Meglepő, de jópofa ötlet :)

Kicsik és nagyok egyaránt voltak a vízben, de én el nem tudtam képzelni, hogy belemenjek, miután rosszul éreztem magam. Azért lőttem egy két fotót emlékül.

Leleményes cipőtárolás a medence mellett

Ilyen emelvényeken pihentek az emberek

Végül a barátom nővérének sátrában kötöttem ki, és a kabócák énekére aludtam el én is. Arra keltem, hogy egy kislány alszik mellettem, aki egyébként, amikor először meglátott, elpityeregte magát. Nagyon pici még és eddig nem találkozott más ország emberével. Egy ideje már éreztem, hogy enyhül a dolog és próbált barátkozni.  Mesélte az anyukája, hogy kérte, had feküdjön be mellém aludni. Hova jutunk, nem? :)

A barátom nővére és én

Aztán este elmentünk a szülőkkel mozizni, a Jégkorszak 4-et néztük meg 4D-ben. Egész pontosan ez annyit takart, hogy a kép 3D-s volt, pluszban pedig mozogtak a székek, fújt rád a szél, vizet spricceltek rád, stb. Nagyon élveztem, az egyetlen kellemetlen az volt, hogy néha a nyakamhoz is oda fújtak levegőt, ettől mindig megijedtem, plusz a fenekemet, és a hátamat is bökdöste néha a szék :D

Szóval ez történt ma. ^^