Lotte Department Store

A nagy melegre való tekintettel ma nem kirándultunk sehová, helyette vásárolni mentünk, a Lotte Department Store-ba. Első ránézésre is felmértem, hogy hatalmas, aztán bent láttam, hogy 4 emeletnyi mélygarázs van kialakítva és 6 emeletnyi a vásárlásra szánt hely. Ez a bevásárlóközpont egyébként az átlagosnál drágább, tele luxusmárkákkal, pl. Chanel, Gucci. Az összes bolt egy légtérben van, mindenki gazdálkodhat a saját kis standjával.

Egy egy népszerűbb márkánál annyi ember halmozódott fel, hogy élvezhetetlen volt néha a vásárlás.

Amikor felmentünk a ruhákhoz, nem láttam semmi olyat, ami tetszene, vagy lehet, hogy tetszett volna, de az Magyarországon vállalhatatlan lenne, mert csak itt divatos. Aztán rátaláltam arra a boltra, ahol télen egy kabátot is vettünk nekem és itt találtam a nekem való stílusból és méretből. Nem vagyok nagydarab, de nem minden boltban jön össze, hogy a ruha hossza, szélte, vállbősége és mellbősége egyaránt megfelelő legyen az alakomra.

Volt olyan emelet, ahol a golfruhák és a bébiruhák voltak. A barátom apukájának keresgéltek itt dolgokat, amíg mi a barátom nővérével lézengtünk a babavilágban. Annyira gyönyörű ruhák voltak, hogy azt el sem tudom mondani. Amikor a Nővér megpróbált fotót készíteni, sajnos rászóltak, úgyhogy csak a fejünkben őrizzük őket...

Miután befejeztük a vásárlást, átmentünk az étkezők szintjére. Láttunk itt mindenféle éttermet, egy piac szerűséget és egy szupermarketet is. Hát meg kell mondjam, ez nem az én világom volt. Egyes részeken annyira kiabáltak a saját maguk helyét reklámozó emberek, hogy az számomra elviselhetetlen volt. Néhányuknak mikrofon volt a szájánál, az oldalukon pedig hangszóró lógott, mint egy kis táska. Ahelyett, hogy ezekre a helyekre mentünk volna be, inkább messze elkerültük. Nem biztos, hogy ez jó üzletpolitika, mégis ki akar úgy étkezni, hogy üvöltenek a fülébe?

Láttunk mindenféle helyet, például itt volt egy Wasabi-hoz hasonló "running sushi".

Mi végülis egy spagettit áruló étteremnél kötöttünk ki. Hasonlított az otthoni Vapiano-hoz, itt is előtted készítették el az ételt.

A barátom nővérével együtt rendeltünk egy samgyeopsal-os tésztát. Ez a koreai, és a nyugati kaja keveréke, hiszen a samgyeopsal ugye itteni étel.

Így nézett ki

Nagyon szimpatikus nekem, hogy a legtöbb ételt árusító helyen az emberek szája előtt van egy kis műanyag lap, így, ha beszélnek sem köpnek bele az ételedbe. Nos az biztos is, hogy az enyémbe sem köptek bele, azt viszont, hogy ne legyen haj a kajában, kendővel a fejükön sem tudták elérni. Miután észrevettem egy fekete hajszálat a tésztán, én attól kezdve nem tudtam belőle enni. Meg is jegyezték a barátom szülei a szakácsnak, aki azonnal újat akart készíteni nekünk, de nekem már sajnos elment a kedvem tőle... Végül is vigaszul kaptam a helytől egy dobozos "Pocari Sweat" nevű üdítőt, amit alapból nem iszok meg a furcsa névválasztás miatt... Egyszerűen nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy sweat=izzadtság angolul.

Mivel nem nagyon ettem a tésztából, ezért vettünk pár doboz szusit, és otthon nyugiban elfogyasztottuk :)

A hazafelé úton láttam az autóból egy McDonald's-ot, és erről jutott eszembe, hogy megemlítsem, itt Koreában vállalnak házhoz szállítást is. Nincs minimumrendelés, akár egy kis kólát is kiszállítanak neked.

És még egy utolsó gondolat. Ez a szám most nagyon népszerű Koreában, minden bevásárlóközpontban ez megy folyamatosan xD Már annyit hallottam, hogy szinte én is megszerettem...:D

PSY - Gagnam Style