Elvileg már csak 12 nap van hátra a kisfiunk érkezéséig! Ennek okán pár napja volt egy beszélgetésünk a férjemmel. Épp a jövőjét tervezgettük, hogy mire vágyunk, mi legyen egyszer belőle. Én persze a természettudományos vonalat képviselném, a férjem pedig az üzleti világot képzeli el hozzá. Ez persze mit sem számít, azt is megbeszéltük, hogy nem leszünk azok a szülők, akik a saját elképzeléseiket rányomják a gyermekükre (azért alig várom, hogy megvegyem neki az első kis orvosi táskát és kísérletező szettet, de ez a gyermekkor kötelező eleme szerintem 😄). Ha üzletember akar lenni, akkor az lesz, ha kutató, akkor az, de tőlem aztán lehet rendőr, buszvezető, fodrász stb stb, bármi ami őt boldoggá teszi és ne seperjük a szőnyeg alá a másik fontos tényezőt: bármi, amiből meg tud majd élni a jövőben.
Ettől a témától egészen odáig keveredtünk, hogy megállapítottam milyen furcsa, hogy Dél-Koreában alig van Nobel-díjas ember. A konkrét keresés után még jobban megdöbbentem, ugyanis összesen EGY DARAB béke Nobel-díjasuk van a 2000-es évekből. Vajon mi lehet ennek az oka? Van pénz az oktatásban bőven, kora reggeltől késő estig az iskolában ülnek a diákok, tehát még ha nem is önszántukból, de szorgalomból sincs hiány. 50 millió emberből senki nem akad, aki olyat találjon ki, ami megérdemel egy Nobel-díjat? Már-már arra kezdtek terelődni a gondolataim, hogy ezek szerint igazán tehetséges, éles eszű ember nincs is Koreában, de a férjemnek érdekes meglátásai voltak ezzel kapcsolatban.
Értelmetlen magolás 📖
Egy pár nap múlva ünnepeljük a 8. évfordulónkat. A kapcsolatunk eleje óta észrevettem, ha tanulásra került a sor, akkor a férjem mindig könnyen rávágta, hogy "csak magold be". Tudtam, hogy ez jelen van a koreai társadalomban, mégis meglepődtem, amikor egy koreai utazásnál az unokahúgával próbáltam angolul szóba elegyedni egy héttel az érettségi előtt, de nem tudott rá reagálni. Hiszen egy hét múlva neki le kell érettségiznie angolból!!! Kiderült, hogy ez nem úgy megy, mint nálunk, tud ő annyit angolul, hogy átmenjen, ugyanis mondatokat és kifejezéseket kellett memorizálnia, ami a biztos sikert jelentette a vizsgán, ám egy egyszerűbb élő szavas beszélgetésbe már nem tudott belekezdeni.
A másik döbbenetes eset a periódusos rendszer használata volt. Épp egy kémia vizsgára készültem, amikor a férjem számonkérően jött oda hozzám, hogy minek használom a periódusos rendszert, HOGY LEHET, HOGY NEM TUDOM FEJBŐL AZ EGÉSZET??? Hogy miiiiii? 😄 Kiderült, hogy Koreában a diákoknak be kell vágniuk a periódusos rendszer minden elemét és a hozzájuk tartozó tulajdonságokat. És még mennyi ilyen értelmetlen dolog lehet ott...
Honnan jöttél? Mutasd a papírjaid! 🎓
Ez egy hatalmas probléma kint. Hiába vagy okos, van egy jó ötleted, ha nem tudod bemutatni, hogy a top egyetemek egyikéről jöttél, senkit nem érdekelsz, szóba sem állnak veled. És lássuk be az élet azt mutatja, hogy nem mindig a legtehetségesebb emberek jutnak be a legjobb egyetemekre, sajnos pénz és akár lakóhely kérdése is lehet, hogy valaki hova tud elmenni továbbtanulni.
A 10 legjobb egyetem Dél-Koreában
Az évek alatt sok próbálkozást láttam magyarok részéről, hogy munkát találjanak kint. Ezzel nincs tapasztalatom, pár év múlva nekem is meg kell majd küzdenem a feladattal. Viszont az tény, hogy igazán jó munkahelyet az ember akkor tud kint találni, ha van valami olyan végzettsége, ami ott esetleg hiányszakma, amiben a koreai emberek nem feltétlenül olyan jók, vagy ha valami olyan különleges képességgel rendelkezel, ami miatt megéri téged foglalkoztatni. Viszont ne legyenek illúzióitok, hogy a koreai embereknek nálunk könnyebb lenne a dolguk. Én nem nagyon ismerek olyan koreait, aki ne egy koreai cégnél dolgozna Magyarországon. Lássuk be, hogy nem csak nekünk nehéz adott esetben kint, nekik sem könnyű bármit itt találni.
Egy általuk is használatos szófordulat az ottani élet kapcsán: ha van pénzed Korea a mennyország, ha pedig nincs akkor pokol is tud lenni!
Repüljünk Koreába közvetlenül ✈️
Talán ti is hallottátok már a jó hírt, miszerint a lengyel LOT légitársaság közvetlen repülőjárat üzemeltetését jelentette be Budapest és Szöul között. Ez számunkra hatalmas könnyebbséggel járna, hiszen egy kisbabával sokkal egyszerűbb átszállás nélkül utazni. Ha minden jól megy, akkor már januárban szeretnénk ellátogatni Koreába. Ekkor a kisfiunk még csak 6 hónapos lesz. Én alapból nem feltétlenül támogatom az utazást ilyen kis korban, de sokszor láttam már jó példát is a repülőn és az is érthető, hogy a kinti család nagyon szeretné látni az újdonsült családtagot minél hamarabb. A férjem szülei szeptemberben látogatnak meg minket, de a többiek sajnos nem tudnak eljönni. Úgyhogy szurkoljatok, hogy a járat minél hamarabb beinduljon és akár már a tél folyamán ki tudjuk próbálni!
Nekem holnap még két utolsó vizsgán meg kell jelennem az egyetemen. Egy kicsit reménykedtem, hogy a kisfiunk hamarabb érkezik és talán megúszhatom 😅 Nem arról van szó, hogy ne szeretném az egyetemet vagy hogy nincs kedvem bemenni, de be kell vallanom, hogy a gondolataim 1000 felé járnak és a legkevésbé a tanulásra tudok most már koncentrálni ebben a nyári melegben. De nincs mese, ez egy igazi kötelességtudó koreai géneket is hordozó baba... Kivárja, hogy anya be tudja fejezni a szemesztert! 😜
Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzést!
Tartsatok velem máskor is! 👋
