10. Koreai Filmfesztivál | Januári utazás

Tegnap ellátogattunk az idén tizedik alkalommal megrendezett Koreai Filmfesztiválra.

A filmekre egységesen 500Ft volt a jegy. Mi a 21 órakor kezdődő "A szerencse kulcsa" című előadásra ültünk be. Egy fordulatokkal teli vígjátékot volt szerencsénk látni, amin sokszor hangosan nevetett a közönség. A párom egyébként már megnézte korábban, de a felhozatalból nem volt olyan film, amit még ne látott volna - akár már többször is - úgyhogy ezért esett erre a választásunk.

A mozi előterében volt lehetőség egy kis játékra. A PyeongChang-ban majd februárban megrendezésre kerülő téli olimpia okán lehetett kincseket nyerni, amelyek a mozi területén voltak elrejtve. Mi ugyan nem nyertünk semmit, de nem is erőltettük meg magunkat, mivel a nekem tetsző kabala, a fekete színű medve (Bandabi) már elfogyott. (Bocs Soohorang...) Majd megpróbálok magamnak beszerezni egyet, amikor Koreában járok. ;)

Incheon repülőtér - még nyáron, a kabalák: Soohorang a fehér tigris és Bandabi az örvös medve.

Soohorang története: egy fehér tigris, aki most a 2018-as Téli Olimpiai Játékok kabalája lesz, de már régóta Korea védelmező állatjaként tartják számon. A "Sooho" szó koreai jelentése védelem, amely ez esetben a versenyzőknek biztosított védelmet jelképezi. A "Rang" szó a koreai tigris szóból ered, sőt ez az utolsó szótagja az A-ri-rang című tradicionális dalnak is, így visszautalva a gyökerekre.

Bandabi története: egy örvös medve (mellkasán félhold alakú fehér mintával), ami az erős akaraterőt és a bátorságot jelképezi a koreai néphagyomány szerint. Ezért választották ezt az állatot a 2018-as Paralimpiai Játékok kabalájának. A "Banda" szót a "ban-dal" kifejezésből vették át, ami annyit jelent, hogy félhold. A "Bi" szótag pedig a Játékok ünneplését jelképezi.

Az olimpiai standnál bevallom, hogy nagy meglepetés ért engem, mivel a lányok, akik ott dolgoztak megismertek a blog miatt. Egy pillanatra zavarba is jöttem... Más az, amikor úgy gondolod, hogy arc nélkül irkálsz az interneten és más az, amikor valaki felismer a való világban is :D De egyébként nagyon jó érzés volt! :D

A Sugár mozi legnagyobb termében volt a vetítés és elég szépen meg is telt emberekkel. A büfében lehetett kapni koreai snack csomagot, amit erre az alkalomra állítottak össze.

Ti részt vettetek a fesztivál valamelyik napján? Melyik filmet néztétek meg?

Január végén irány Korea - már csak 86 nap!

Ahogy a poszt címéből kiderül, januárban ismét elutazom Koreába. Ez az út tényleg nem volt betervezve, de az anyósomék mondták, hogy igazán rám fér majd egy kis lazítás a vizsgaidőszak után, ráadásul a férjemnek állandóan arról panaszkodtam, hogy mennyire hiányoznak a koreai ételek, így meggyőzött, hogy kint a helyem. :) Január 24-én indulok majd és február 2-án jövök haza. Ezúttal egyedül fogok utazni, bár ez a mi esetünkben már nem is olyan meglepő talán. Koreaiul továbbra sem tudok, úgyhogy nem lesz egyszerű dolgunk a szülőkkel. Ráadásul egy koreai ismerősünk megijesztett, hogy mivel már a menyük vagyok, ezért szigorra számíthatok, reggel 6-kor ébresztő és moshatok, főzhetek, takaríthatok. Ugye csak viccelt? :D Ha nem lesz ilyen kiképzésben részem, akkor úgy terveztem, hogy ez alkalommal nem csinálok világrengető dolgokat, pihenek majd, élvezem a koreai konyhát és lejárok majd az edzőterembe, ha már a múltkor az ujjlenyomatomat adtam hozzá. Valószínűleg irtó hideg lesz ott akkortájt, úgyhogy kirándulni nem fogunk. Viszont a magyarországi közös lakásunkba szeretnék majd néhány kiegészítőt venni, például fém evőpálcikákat és hozzáillő kanalakat, gyümölcs villát, mert milyen hasznos az, ha van és egyéb apró kiegészítőket. Szerencse, vagy szerencsétlenség, de körülbelül 15 percnyire a szülők lakásától nyílt egy 2 emeletes Daiso, ami egy mindenes bolt, elég megfizethető áron. A múltkor, amikor kint voltunk megjegyeztem az útvonalat, így oda bevetem majd magam. :D

Ahogy már említettem 2018 augusztusában ismét összeházasodunk Koreában. Az anyósom mondta, hogy elvisz majd az esküvőszervezőnkhöz, hogy velem együtt is átbeszéljenek mindent. Sőt még az is lehet, hogy már menyasszonyi ruhát is tudok majd választani magamnak...

Szóval már csak 86 nap és indulok! :)

Korea - Menni, vagy maradni?

Egyre több olyan megnyilvánulást látok az interneten, amikor néhány Koreában élő ember próbálja lebeszélni azokat a költözésről, akik szintén kint szeretnének élni. Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani veletek néhány gondolatot.

Semmi nem olyan, mint a koreai sorozatokban

Amikor megismerkedtem a férjemmel, különösebben semmit nem tudtam az országról, azon kívül, hogy merre található és, hogy van Észak és Dél. Nem tudtam, hogy léteznek fiú és lány bandák és, hogy van egy csomó sorozat, ami már világ viszonylatban is teret hódított magának. Talán épp ezért nem voltak olyan hatalmas elvárásaim az országgal szemben, mivel én nem ismertem a kdrámákban bemutatott csillogó világot. Nem tudom, hogy ezért, vagy nem ezért, de én minden kiutazás alkalmával nagyon jól éreztem magam és rengeteg új élménnyel gazdagodott az életem.

Szerintem attól, hogy valakit ez motivál a kiköltözésre, nem feltétlenül kell megpróbálni lebeszélni. Mi a legrosszabb, ami történhet? Ha nem érzed jól magad, majd visszajössz. Nem darálják le kiérkezéskor az útlevelünket, így bármikor tovább lehet állni. Ha valaki erre adja a fejét maximum arra figyeljen, hogy egy hazafelé útra való pénze mindig legyen tartalékban. Én legalábbis így csinálnám.

Úgy gondolom, ha elég rugalmasak vagyunk, az ember bárhol megállja a helyét a világban. Európai országok látogatásakor is volt már olyan érzésem, hogy itt bizony hosszú távon megőrülnék, pedig az ő kultúrájuk elméletileg sokkal közelebb áll a miénkhez.

Én egy elég röghöz kötött embernek tartom magam és ebből kifolyólag elég hosszú úton mentem keresztül, mire úgy döntöttem, hogy az egyetem után a kiköltözésre adom a fejem. Ez szerintem már csak abban az esetben hiúsulhat meg, ha az északi helyzet nem normalizálódik valamennyire. Amikor egy pár lettünk a férjemmel, akkor feljött ez a téma, de én határozottan elutasítottam az ötletet. Néhány kiutazás után ez enyhült annyira, hogy talán pár tíz év múlva lehet róla szó. Aztán mielőtt elvett feleségül én magam hoztam fel a dolgot, mert úgy éreztem, hogy most már igazán lenne kedvem hozzá. Szerintem az, hogy fél lábbal Európában vagy, féllel pedig Ázsiában egy nyerő párosítás. Ehhez az is kellett, hogy ne erőltesse a költözést, ahogy mondtam, hosszú úton mentem végig és az évek alatt magamtól tudtam meghozni ezt a döntést.

Tehát, ha úgy érzed, hogy menned kell és adódik lehetőség például egy ösztöndíjas kiutazásra, vagy egy hosszabb nyaralásra, menj. Szerintem utána meg fogod tudni hozni a döntést, hogy érdemes-e kint maradni, vagy nem. Néha az az érzésem, hogy akik kint vannak külföldön (nem csak Korea viszonylatában, de például Angliával kapcsolatban is olvastam ilyesmit) azok egy kicsit maguknak akarják megtartani ezt a "kiváltságot". Ilyenkor csak az jut eszembe, hogy panaszkodnak, panaszkodnak, de mégsem jönnek haza. Akkor miről is beszélünk?

Minden azon múlik, hogy az ember mennyire találja meg önmagát és a számításait. Én mindenkinek sok sikert kívánok hozzá!

Hálaadás Koreában | Baráti vacsora

Koreában két nagyobb ünnep van, amikor a családoknak végre van ideje egy kicsit egymással törődni és kikacsolódni, az Újév (Seollal) és a Hálaadás (Chuseok). Utóbbi éppen most volt aktuális, rendhagyó módon ez alkalommal tíz nap szabadságot kaptak az emberek. Nekem elég fárasztónak tűnik ez az ünnep, mivel a férjem szülei állandóan küldték a képeket a folyamatos sütésről-főzésről, de ők ezt nem egy kötelességként élik meg, hanem lehetőségként, hogy végre van idejük egy jót beszélgetni egymással a sok tennivaló közepette.

Mivel még nem élünk kint, ezért nem készültünk különösebben, de szombaton azzal a koreai-magyar párral vacsoráztunk, akiknek az esküvőjéről nemrég írtam. Sőt egy koreai ismerősük is átjött hozzájuk, ezért végül öten voltunk.

Reggel a Rózsadomb Centerben lévő Koreai-Japán élelmiszerboltban kezdtük a napot, mert mi is vittünk hozzávalókat. Általában itt szoktunk vásárolni, szerintem ők rendelkeznek a legnagyobb és legváltozatosabb árukészlettel.

Kimcsi minden mennyiségben

Ami mindig kerül a kosarunkba, az néhány csomag ramyeon, kimcsi és rákszirom. És persze meg kell említenem az én szezonális kedvencemet, a Melona nevű jégkrémet. Hát már ezért megéri ide betérni! :D Az eredeti íz a legjobb, ami ugye sárgadinnyés, de lehet kapni epres és barackos kiadást is.

Úgy tűnik, hogy én kaparintottam meg az utolsó darabot idén kkk

A megbeszélt menü Doenjang jjigae (dendzsáng ccsige/szójabab leves), Kimbap és Tteokbokki volt. A leveshez az Anyósom bevált receptjét használtuk, és az általa készített szójabab krémet. Mindenkinek nagyon ízlett. A Tteokbokkit én készítettem el, nagyon boldog voltam, hogy valamivel én is ki tudtam venni a részem a közös főzésből.

Mivel nagyon jól sikerült az este, ezért eldöntöttük, hogy havonta egyszer tartunk majd egy ilyen baráti főzőcskézős összejövetelt. Már nagyon várom, hogy a mi közös lakásunkba is át tudjuk őket hívni, de erről majd egy kicsit később írok nektek. Ha minden jól megy, akkor végre hamarosan összeköltözünk. Folytatás hamarosan~~~!!

Még több képért kövessetek Instagramon: @jangcsilla