Sajnálom, hogy tegnap már nem tudtam bejegyzést írni, de a férjem szüleivel éjjel 2-ig beszélgettünk, utána meg már használhatatlan voltam. Annyira szerencsésnek érzem magam, hogy a szülőkkel ilyen jó a kapcsolatom. Habár két teljesen különböző kultúrából jöttünk, jól megértjük egymást és még a nyelvi nehézségek ellenére is tudunk egy kicsit viccelődni. Érdekes volt, hogy a koreai barátnőm Sueyeon mennyire meglepődött, amikor megtudta, hogy egyedül utazom ki és az anyósoméknál fogok lakni. Mesélte, hogy ez még koreai-koreai viszonylatban is ritka, nemhogy amikor egy nemzetközi házasságról van szó. A koreai lányok általában félnek a férj szüleitől, ezért csak akkor találkoznak velük, ha elkerülhetetlen. Sueyeon szemében én önként és dalolva sétáltam be az ellenséges területre. Miután meséltem neki, hogy a kapcsolatunk nagyon jó a szülőkkel, Magyarországról is folyamatos kontaktban vagyunk egymással KakaoTalk-on keresztül, csak annyit mondott “Szerencsés vagy!”. Én is így érzem! :)
Ahogy említettem nektek az előző bejegyzésben, tegnap ellátogattunk egy esküvői helyszínre. Egy nagy épületet képzeljetek el, amit csak az esküvőknek rendeztek be több emeleten keresztül. Van ruhaszalonjuk, fodrászuk, sminkesük, ami elég praktikus, hiszen nem kell összevissza rohangálni a nagy napon. Az épület alatt pedig több száz parkolóhely szolgálja a vendégek kényelmét.
Szóval elmentünk érdeklődni... Ebből az lett, hogy le is foglaltuk az esküvő időpontját és befizettük az előleget. Olyan izgi!!! :D Imádok újra és újra férjhez menni a páromhoz! :D Ráadásul rögtön két esküvőnk is lesz, egy fehér ruhás nyugati típusú és egy tradicionális hanbokos verzió. Esküvő előtti fotózásunk már tavaly nyáron volt kint, így ezen az esküvőn is azok a képek lesznek kitéve.
A helyszínre érkezés után az egyik esküvőszervező foglalkozott velünk. Megkínált bennünket üdítővel, kávéval és tradicionális rizssütit is kaptunk. A szervezés az otthonihoz képest elég egyszerűnek tűnik. Egy alap csomagra fizet be az ember és ehhez lehet plusz szolgáltatásokat kérni, de minden szolgáltatót ők adnak. Sokkal egyszerűbb így, mintha mindenki után nekünk kellene futnunk, ráadásul otthon még az is kérdéses, hogy jó embert bíztunk-e meg a feladattal. Az alap csomagban benne van az élő virágos menyasszonyi csokor, vőlegény kitűző és teremdekoráció, a menyasszonyi ruha és a vőlegény ruhája, 10 csoportfotó és a torta.
A torta nagy része hungarocelből készül és a tetejére raknak egy igazi kis tortát, amit a pár ezzel a hatalmas karddal vág fel. Koreában az esküvői tortát nem fogyasztják el, csak a felvágás a lényeg.
Körbevezettek a házasságkötő termekben és megmutatták azokat a szobákat, ahol a menyasszony szokott várakozni és fotózkodni a ceremónia előtt.
Ez a kisebbik 150 fős terem. Szerintem a mérete bőven elég lehet, viszont egy kicsit sötét. Nem is értem, hogy miért ilyen sötétek itt a házasságkötő termek, már többet láttam és mindenhol ilyen.
Ez a második opció. Szintén nem a legvilágosabb, de egy fokkal jobb a helyzet, viszont ez 350 fős. Az szerintem egy kissé túlzás! Egyelőre abban maradtunk az esküvőszervezővel, hogy a meghívók kiküldése után meglátjuk, hogy hányan jelzik a részvételüket és ehhez mérten hozzuk meg a végső döntést teremkérdésben.
A ruhámat csak nyáron fogom kiválasztani. Az esküvőszervező mondta, hogy júliusban érkeznek az új darabok, így elsők között viselhetem majd.
Ezekről a műkoszorúkról szívesen lemondanék, de sokan küldenek majd ilyet ajándékba, így azokat muszáj kitenni, hogy mindenki láthassa.
A wedding hall látogatása után még vásároltunk egy pár dolgot és a férjem nővérével ellátogattunk egy szépségszalonba. Azért találtam ki ezt a programot, mert két kisgyermek mellett ilyenekre igazán nincs ideje. Anyuka vigyázott a kicsikre, mi pedig a szalonban szépültünk. Én gél lakkozást választottam és igen meglepődtem, mert egy srác volt a körmösöm. Nem tudom mi volt velem, fáradt is voltam és olyan szokatlan volt ez a felállás, egy pár percig folyton rámtört a nevetés. De nem volt ciki, senki nem értette, hogy mi van és mindenki velem nevetett :D
Este a férjem családja meglepett egy tortával. A születésnapom pár nap múlva lesz, de bevallom, hogy itt annyira elvesztettem az időérzékem, azt sem tudtam néha, hogy milyen nap van és teljesen elfelejtettem, hogy egy évvel ismét öregebb lettem! Igazán kedves ötlet volt tőlük a torta! :)
A koreai esküvő 2018 augusztus 25-én lesz, de már a vizsgaidőszak után júliusban kijövök, hogy tudjuk intézni a szükséges teendőket. Most ismét búcsúzom tőletek, de a nyáron várlak titeket vissza!
Még több képért kövessetek Instagramon: jangcsilla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése