2017. október 25., szerda

Korea - Menni, vagy maradni?


Egyre több olyan megnyilvánulást látok az interneten, amikor néhány Koreában élő ember próbálja lebeszélni azokat a költözésről, akik szintén kint szeretnének élni. Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani veletek néhány gondolatot.


Semmi nem olyan, mint a koreai sorozatokban
Amikor megismerkedtem a férjemmel, különösebben semmit nem tudtam az országról, azon kívül, hogy merre található és, hogy van Észak és Dél. Nem tudtam, hogy léteznek fiú és lány bandák és, hogy van egy csomó sorozat, ami már világ viszonylatban is teret hódított magának. Talán épp ezért nem voltak olyan hatalmas elvárásaim az országgal szemben, mivel én nem ismertem a kdrámákban bemutatott csillogó világot. Nem tudom, hogy ezért, vagy nem ezért, de én minden kiutazás alkalmával nagyon jól éreztem magam és rengeteg új élménnyel gazdagodott az életem.


Szerintem attól, hogy valakit ez motivál a kiköltözésre, nem feltétlenül kell megpróbálni lebeszélni. Mi a legrosszabb, ami történhet? Ha nem érzed jól magad, majd visszajössz. Nem darálják le kiérkezéskor az útlevelünket, így bármikor tovább lehet állni. Ha valaki erre adja a fejét maximum arra figyeljen, hogy egy hazafelé útra való pénze mindig legyen tartalékban. Én legalábbis így csinálnám.

Úgy gondolom, ha elég rugalmasak vagyunk, az ember bárhol megállja a helyét a világban. Európai országok látogatásakor is volt már olyan érzésem, hogy itt bizony hosszú távon megőrülnék, pedig az ő kultúrájuk elméletileg sokkal közelebb áll a miénkhez.

Én egy elég röghöz kötött embernek tartom magam és ebből kifolyólag elég hosszú úton mentem keresztül, mire úgy döntöttem, hogy az egyetem után a kiköltözésre adom a fejem. Ez szerintem már csak abban az esetben hiúsulhat meg, ha az északi helyzet nem normalizálódik valamennyire. Amikor egy pár lettünk a férjemmel, akkor feljött ez a téma, de én határozottan elutasítottam az ötletet. Néhány kiutazás után ez enyhült annyira, hogy talán pár tíz év múlva lehet róla szó. Aztán mielőtt elvett feleségül én magam hoztam fel a dolgot, mert úgy éreztem, hogy most már igazán lenne kedvem hozzá. Szerintem az, hogy fél lábbal Európában vagy, féllel pedig Ázsiában egy nyerő párosítás. Ehhez az is kellett, hogy ne erőltesse a költözést, ahogy mondtam, hosszú úton mentem végig és az évek alatt magamtól tudtam meghozni ezt a döntést.


Tehát, ha úgy érzed, hogy menned kell és adódik lehetőség például egy ösztöndíjas kiutazásra, vagy egy hosszabb nyaralásra, menj. Szerintem utána meg fogod tudni hozni a döntést, hogy érdemes-e kint maradni, vagy nem. Néha az az érzésem, hogy akik kint vannak külföldön (nem csak Korea viszonylatában, de például Angliával kapcsolatban is olvastam ilyesmit) azok egy kicsit maguknak akarják megtartani ezt a "kiváltságot". Ilyenkor csak az jut eszembe, hogy panaszkodnak, panaszkodnak, de mégsem jönnek haza. Akkor miről is beszélünk?

Minden azon múlik, hogy az ember mennyire találja meg önmagát és a számításait. Én mindenkinek sok sikert kívánok hozzá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése