A második nap nagyon mozgalmasra sikerült, ugyanis az időjárás előrejelzés szerint később heves esőzés volt várható, így próbáltuk a napunkból a legtöbbet kihozni. Reggel is szemerkélt az eső, de láttuk, hogy később enyhülni fog, ezért jókedvűen vonultunk, hogy a napi etapot teljesítsük.
Először a Cheonggyecheon mesterséges folyóhoz szerettünk volna lemenni, de az időjárásra való tekintettel lezárták a lejáratokat, így csak fentről tudtuk megszemlélni. A folyó majdnem 11km hosszú és végigszeli Szöul belvárosát, így csempészve egy kis zöldet a betonrengetegbe. Évekkel ezelőtt egyébként befedték, mert úgy gondolták, hogy az útra az autóknak nagyobb szüksége van, de 2005-ben mégis újranyitották a helyiek és a turisták legnagyobb örömére. Kellemes a nyári melegben lejönni egy kicsit a vízpartra, sőt különböző fesztiválokat is szoktak itt rendezni.
A folyó mellett sétáltunk végig a Gwanghwamun térig, ahol a Csoszon dinasztia 4. királyának, Sejong-nak a szobra található. Az egyik legnagyobb általa elért teljesítmény a hangul írás létrehozása, aminek köszönhetően jelentősen csökkent az írástudatlanok száma Koreában, hiszen egy jóval egyszerűbb írásjel rendszer váltotta fel a kínai hanjá-kat.
A térre érve egyre erősödött az eső és a szél, hiába volt esernyőnk, minden irányból csapkodott minket a víz, olyan volt végigmenni ott, mintha egy tengeren hánykolódó hajón lennénk a viharban! :D Rajtunk kívül nem is igazán voltak turisták, azt hiszem mi voltunk az egyik leglelkesebb Szöulozók aznap, mert a zord tényezők ellenére nem adtuk fel.
A Gyeongbok Palotába igyekeztünk ugyanis, hogy elérjük az őrségváltást. A barátnőm szeretett volna hanbok-ba öltözni, hiszen ő még soha nem próbálta a tradicionális koreai ruha viselését és ez egyébként is egy nagyon népszerű dolog a turisták körében, a palota körül láttunk már lányokat beöltözve. Ha a főbejárattal szemben álltok, akkor tőle jobbra kell elsétálni, hogy a különböző hanbok bérlő szalonokat megtaláljátok. Turista csalogatóan nagy betűkkel (számokkal..) ki volt írva, hogy a bérlés csupán 5.000₩, ami jelenleg körülbelül 1250Ft-nak felel meg. Nem is nagyon gondolkodtunk, hiszen időre kellett visszamennünk, ha el akartuk érni a váltást, ezért az első boltba berohantunk. Persze kiderült, hogy a kiírt ár csak a gyermek hanbok-ra érvényes (nem tudom mit szólt volna ehhez a fogyasztóvédelem...:D), a felnőtteknek viszont 14.000₩-t, azaz kb. 3500Ft-ot kell fizetniük 2 órára. Nyilván, amikor az ember már bent van egy helyen és egyébként is siet, simán belemegy, de számomra nem volt szimpatikus ez a kis trükk. Ennek ellenére végül az én kedvem is megjött, hogy beöltözzek, ezért én is választottam magamnak egy rózsaszín ruhát. Ilyen még úgysem volt rajtam és jópofa volt a barátnőmmel együtt hercegnőset játszani a palotában! :D
A történet csattanója, hogy az őrségváltás végül elmaradt, pedig ekkorra teljesen elállt az eső, úgyhogy elég csalódottak voltunk. Viszont csudi jó képeket lőttünk magunkról Eszterrel :D
Ezt még gyakorolni kell!
Várjuk a hercegeket.
Ezeknek az ugrálós képeknek egyszerűen nem tudok ellenállni! :D
Miután végeztünk a palotában visszavittük a ruhákat. A mesterséges folyó mellett láttunk egy olasz éttermet, úgyhogy oda tértünk be ebédelni. A folyóra nézett az asztalunk, mindenkinek jól esett egy kicsit leülni végre és nézelődni, sőt közben észrevettük, hogy a lejáratok ismét nyitva vannak, ezért ebéd után mi is lementünk és nagy szerencsénkre csupán egy két ember lézengett odalent.
A bácsi a háttérben tuti azt hiszi, hogy bele fogok esni! :D
Mivel továbbra sem esett, úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk felmenni a Namsan toronyba. Taxival érkeztünk a felvonólifthez és mi voltunk az elsők, akik beszállhattak az üvegkalitkába. Végre igazán jó kilátásunk volt a városra, habár az üveg elég koszos volt, leguggolva jó képeket tudtam végül készíteni.
Szerencsénk volt, ugyanis jól körbe lehetett látni, ami sajnos igen ritka a légszennyezés miatt. Felmentünk hát a kilátótoronyba is.
Hihetetlen látvány ez a rengeteg házikó.
Érdemes a kilátó szintről egy emelettel lesétálva elmenni mosdóba, ugyanis üveg fal van a wc-k mellett. Kicsit zavarba ejtő ugyan, de gondolom kívülről egyébként nem lehet belátni... :D
Ez a kép például a mosdóból készült, ugye milyen pazar a kilátás?
Leírva nem is tűnik annyira soknak, de valóban rengeteget sétáltunk és ekkorra már igencsak fájt a lábunk. Visszatértünk hát a város központjába és tettünk még egy kis kört Myeongdong-ban, majd visszavonultunk a szállásra. Később azért még sétáltunk a környékünkön, így láttuk esti pompájában a Dongdaemun Design Plázát. Ezt egy már elhunyt iraki építész Zaha Hadid tervezte, a legjobb barátnőm minden utazása alkalmával felkeresi az általa tervezett épületeket a nagyvilágban.
Ezen a fotón valószínűleg egy fáradt/ittas lány és a barátja látható, de annyira filmbéli volt a jelenet, hogy muszáj volt lefotóznom! Micsoda lovag...! :D
Világító rózsák, ameddig a szem ellát.
Ezután az időjárás valóban nagyon elromlott, úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna, pedig ez erre az időszakra már nem jellemző. Ez egy kicsit beárnyékolta az út végét, a koreai telefonomra folyamatosan jöttek a veszélyre figyelmeztető sms-ek, amelyek ilyenkor minden koreai telefonszámra megérkeznek. Másfél nap múlva a reptérre vezető utunk is kalandos volt, a buszból láttuk, hogy alattunk futó utakat elöntött a víz és teljesen megbénult a forgalom. Szerencsére Szöulból kifelé a busz egy magasabb úton halad, így mi nem voltunk veszélyben. Azért ebben az időben kifejezetten kellemetlen volt felszállni a repülővel, kapaszkodtam az ülés karfájába rendesen, a szívem pedig majd kiesett a helyéről, de végül rendben megérkeztünk Dubai-ba.
Ezzel a poszttal tehát zárom az utolsó utazásom történéseinek leírását. Én most egy ideig nem fogok Koreába utazni, a következő bejegyzésben meg is osztom veletek, hogy ennek mi az oka!
Köszönöm, hogy velem tartottatok, várlak titeket vissza máskor is!
Kövessétek a blog Facebook oldalát!
Instagrammon is megtaláltok!
És emailt is írhattok, ha van kérdésetek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése